Az alig 832 hektárnyi term? területtel rendelkez? Somló-hegy a 22 magyarországi borvidék közül a legkisebb történelmi régió. A 431 méter magas vulkanikus hegy ott magaslik a Kisalföld fölé, ahol a Bakony domburalatai és a Balaton-felvidék hegyei véget érnek. A Balaton és a Kisalföld között elterül? úgynevezett tanú-hegyek közül a legnyugatibb fekvés?; keletr?l nyugatra haladva a Badacsony, Ság és Tátika után adja tanújelét az egykori vulkanikus tevékenységnek.

A kontinentális éghajlattal rendelkez? Somlón évente mintegy 600-700 mm csapadék esik, f?ként az október és június közti id?szakban. Majd 2000 órányi napos id?t élvez a Somló évente, az uralkodó szél észak-nyugatról érkezik.

A fels? talajréteg lössz és homokk? keveréke, ami biztosítja a jó vízelvezetést. Az aljtalaj pedig márga és agyag keverék f?ként, aminek a jó víztartó kapacitása biztosítja, hogy hosszú forró nyárid?ben is jut elegned? víz a sz?l?nek. A vulkanikus eredet? bazalt és tufa mélytalaj adja a somlói borok ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag karakterét.

A Somlóra leginkább jellemz? sz?l?fajta a juhfark, de mellette még számos másik is megtalálható, mint például az olaszrizling, hárslevel? vagy a furmint. A somlóit a nászéjszakák boraként is ismerik, mivel annak fogyasztása biztosítja, hogy az els? szülött fiú legyen. Ennek megfelel?en a somlói bor mindig megtalálható volt a Habsburg család bécsi palotájának a pincéjében.